A lap munkatársa szerint a Magyarok Világszövetsége /MVSZ/ botrányról botrányra lépkedve, különböző populista szólamokkal próbálta magát erőszakosan visszajuttatni arra a politikai-közéleti küzdőtérre, ahonnan önmagát száműzte. A határ menti erdélyi magyar napilap az MVSZ-t „a legátfogóbb legitimitású magyar köztestület”-nek nevezte, amely most tartja VII. Világkongresszusát. Milyen törvények alapján a legátfogóbb legitimitású a Magyarok Világszövetsége? Az MVSZ Magyarországon bejegyzett civil szervezet, amely megőrizte a hangzatos nevet, miközben a vezetősége jelenleg erkölcsi vagy anyagi tőkét próbál kovácsolni a névből. Magyarországnak alkotmányba foglalt kötelessége törődni az országhatáron túl élő magyar közösségekkel. A legitim magyarországi pártok keresnek kapcsolatot a magyar közösségek különböző irányultságú pártjaival. /Székedi Ferenc: Magyarok világa. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 18./
2008. augusztus 20.
Az MVSZ-elnöki tisztségre harmadszor is pályázó Patrubány Miklós maradt a Magyarok Világszövetségének elnöke, miután Budapesten a Magyarok VII. Világkongresszusa augusztus 19-i tisztújító közgyűlésén megszerezte a küldöttek többségének bizalmát. A kolozsvári származású Patrubány Miklósnak végül hivatalosan nem volt kihívója: a nyolcvanas évek óta Budapesten élő, marosvásárhelyi születésű Kvacskay Károly szándékai ellenére nem indulhatott, mert jelölésének módjában az MVSZ vezetősége kifogásolnivalót talált. Korábban már Patrubány is hangsúlyozta: önjelöltnek tartja Kvacskayt, mivel – mint fogalmazott – „senki sem támogatja”. Kvacskay, akit jelöltségének bejelentése után menesztettek a Semmelweis utcai ingatlant hasznosító Pax Pannoniae Vagyonkezelő Kft. igazgatói tisztségéből – a magyarországi sajtóban azzal vádolta meg Patrubányt, hogy százmillió forintos kölcsönt vett fel a Fordulat címmel megszervezett világkongresszus rendezésére, és a bankkölcsönre az MVSZ Benczúr utcai ingatlanával állt jót, amelyet így a szervezet el fog veszíteni. Korábban felmerült elnökjelöltként Mikola István fideszes politikus neve is, de az Orbán-kormány volt egészségügyi minisztere nem vállalta a jelöltséget. Az újraválasztásra pályázó Patrubány kortesbeszédében úgy fogalmazott: „azt szeretnénk, hogy az MVSZ immár nyolc éve tartó kikezdése, rossz hírének keltése, politikum általi marginalizálása ezzel a világkongresszussal bizonyítsa be a világ magyarságának, hogy megérdemli a köz szolgálatának elismerését”. Kifejtette, harmadik mandátumának legfontosabb célkitűzése lesz a külhoni magyar állampolgárság győzelemre vitele. Mint ismeretes, 2004-ben az MVSZ kezdeményezte a határon túli magyarok kettős állampolgárságára vonatkozó, december 5-én megtartott népszavazást, amely nem érte el célját. /Salamon Márton László: Elmaradt a „fordulat” az MVSZ-ben. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 20./
2008. augusztus 20.
Augusztus 16-tól zajlott Budapesten a Magyarok VII. Világkongresszusa, amely az erkölcsi és szellemi fordulat témakörével foglalkozott. A találkozó öt napja alatt tizenkét konferenciát rendeztek zömmel a magyar fővárosban, de Székesfehérváron és Kolozsváron is tartottak előadásokat, amelyeken nagyrészt a magyarság őstörténetét merítették ki. Az idei találkozónak „A fordulat” alcímet adták, jelezve, hogy erkölcsi és szellemi fordulatra van szükség. Az MVSZ elnöke korábban úgy fogalmazott: súlyos erkölcsi válság van, életellenes a magyarok szellemisége, ebben akarnak fordulatot elérni. A világtalálkozó keretében két könyvet is bemutattak, ezekkel a magyarságról a világban kialakult kép megváltoztatását tűzték ki célul – mondta Patrubány Miklós. „Május 30-án jelentettem be, hogy aspirálok a tisztségre. A jelenlegi elnök erre június 23-án mondvacsinált indokokkal menesztett a vagyonkezelőtől, ráadásul jogsértő módon nem volt hajlandó tudomásul venni a jelöltségemet sem” – nyilatkozta a Magyar Hírlapnak Kvacskay. A Magyarok VII. Világkongresszusának rendezésére Patrubány százmillió forintos kölcsönt akart felvenni, ezt meg is szavaztatta a közgyűléssel. „Én már akkor figyelmeztettem, hogy a szervezet ezt nem tudja visszafizetni. Illetve mégis: ha eladja a Benczúr utcai ingatlanját. Ezt mostanáig a kínai nagykövetség bérelte, de máshova költözött. A tagdíjakból és a felajánlásokból befolyó pénzre korlátozódott az MVSZ jövedelme, amely igencsak csekély összeg. Ilyen helyzetben öngyilkosság ekkora kölcsönt felvenni” – mondta el Kvacskay. /MVSZ: gondok kívül, gondok belül. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 20./
2008. augusztus 21.
Önrendelkezés, egyetem, nyelvi jogok, népesedés, Wass Albert, történelmünk, kultúránk, nemzeti önvédelem: az Erdélyi Magyar Ifjak /EMI/ által folyamatosan felszínen tartott témák, rangos szakértők előadásában, hatalmas érdeklődés mellett – a második legnagyobb magyar ifjúsági rendezvénnyé lépett elő a vasárnap véget ért IV. EMI-tábor. Több előadó a nemzeti gondolat erdélyi zászlóvivőjeként értékelte az eseményt és a mögötte álló fiatalokat az Erdélyi Magyar Ifjak és az Egyesült Magyar Ifjúság táborában, Gyergyószentmiklóson. Az autonómiáért vívott küzdelméről számolt be Garda Dezső képviselő. Elmesélte, hogyan ellenezte és próbálta megakadályozni az RMDSZ kezdettől fogva a Székely Nemzeti Tanács autonómia-statútumának benyújtását. Tóth Károly Antal irodalmár, az Ellenpontok című nagyváradi szamizdat folyóirat egyik szerkesztője megállapította, az akkori tájba simuló magyar politikusokhoz hasonló utat jár „a Markó-féle társaság” is, akik a hatalom és a pénz érdekében kiszolgálják a román politikát. Csép Sándor, az Áldás, népesség mozgalom elindítója „népesedési riadót” fújt. A délvidéki helyzetről tartott előadást Matuska Márton temerini újságíró. Előadást tartott többek között Jókai Anna, Wittner Mária, Csath Magdolna, Raffay Ernő, Czakó Gábor, Buzánszky Jenő, Wass Endre és Bartha József. Jókai Anna rámutatott: lyukas Magyarországon élünk, s a lyukakon folyik el belőlünk az érték. Már nem a közép, hanem a szélek tartják egyben ezt a nemzetet, de ha a belső kör nem tudja bestoppolni a lyukakat, nem tud új életet teremteni, akkor ez az állapot sem marad fenn tovább – szögezte le az írónő. Levetítették a Wittner Máriáról készült filmet, jelen volt maga a szabadságharcos is. A Hóhér, vigyázz! végén a népes nézőközönség álló vastapssal köszöntötte Wittner Máriát és a film egyik készítőjét, Siklósi Beatrixot. Eva Maria Barki az autonómiáról beszélt. Szilágyi Zsolt rámutatott, hogy a délszláv válság minden rendezési terve az autonómiára alapult, mely a térség stabilitását volt hivatott biztosítani. Borbély Imre, a Magyarok Világszövetsége Stratégiai Bizottságának elnöke tartott előadást Szélárnyékban erősödve címmel. Böjte Csaba atya arra szólította fel hallgatóságát, hogy „fejezzük be a Trianon utáni nyavalygást”, teremtsünk élhető életet magunknak, és oldjuk meg bátran, amit Isten kér tőlünk. A magyar nyelvhasználati lehetőségek Erdélyben című előadáson Kovács Lehel, a Bolyai Kezdeményező Bizottság alelnöke, Soós Sándor EMI-elnök, Bagoly Zsolt alelnök és Barta Béla, a szervezet partiumi régiójának elnöke ismertette a helyzetet. A táborban összesen 15 ezren voltak jelen. /Bagoly Zsolt: Közel tizenötezer látogatóról számoltak be. Erdélyt ébresztgették az EMI-táborban. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), aug. 21./
2008. augusztus 21.
Határozathozatalokkal ért véget az augusztus 16-a és 20-a között megrendezett Magyarok VII. Világkongresszusa Budapesten. A tanácskozáson 800-an vettek részt. A zárónapon határozatot fogadtak el arról, hogy hozzák nyilvánosságra a magyar államadósság alakulásának dokumentumait. A kongresszus felhatalmazta a Magyarok Világszövetségét, hogy kezdeményezze az 1956-os szovjet bevonulás alatt okozott károk megtérítését. Azt is kezdeményezte, hogy fogalmazzák meg a magyar nép önrendelkezési nyilatkozatát. Patrubány Miklós, a szövetség elnöke az egyik legjelentősebb határozatnak azt tartja, hogy a kongresszus támogatta Jens-Peter Bonde dán európai parlamenti képviselő azon javaslatát, hogy az ír népszavazással elutasított, és így valószínűleg valóra nem váltható lisszaboni szerződés helyébe dolgozzanak ki egy konföderatív európai modellt, amelynek lényege az, hogy az államszövetségbe tömörülő országok, illetve népek megtartsák teljes önállóságukat, autonómiájukat. Az elnök hozzátette, hogy ez egybevág a Szent Korona-elmélettel is. Határozat született arról is, hogy a szövetség tartsa napirenden a finnugor származáselmélet felülvizsgálatát. Az MVSZ kezdeményezi, hogy kétkamarás parlament jöjjön létre. A világkongresszus felkérte az MVSZ-t, hogy folytassa gróf Teleki Pál halála körülményeinek pontos tisztázását. Határozat született arról, hogy újabb népszavazást kezdeményeznek a határon túli magyarság állampolgárságának ügyéről, ennek kiírásához legalább egymillió aláírást akarnak összegyűjteni a törvényben előírt 200 ezer helyett. /Magyarok VII. Világkongresszusa. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 21./
2008. augusztus 21.
A Magyarok Világszövetsége (MVSZ) Budapesten tartott VII. Világkongresszusának augusztus 20-i zárónapján a felszólalók többsége a magyar hírügynökségek által idézett, főleg romániai magyar lapokban – köztük az Új Magyar Szóban – az esemény kapcsán megjelent írásokat, kommentárokat ítélték el. Patrubány Miklós, az MVSZ újraválasztott elnöke sem tért napirendre a Világszövetséget „dilettánsok gyülekezetének” tituláló erdélyi lapkommentárok miatt, ezért a beharangozott sajtótájékoztató – két órás késés után – végül elmaradt. Az MVSZ felelősségre kívánja vonni a magyar államot az államadósságok ügyében, negyvenmilliárd euró összegű jóvátételt akar követelni Oroszországtól az 1956-os szovjet beavatkozás miatt, valamint felülvizsgáltatná a finnugor származáselméletet. Az MVSZ küldöttgyűlése elnökhelyettesnek az addigi alelnök L. Német Erzsébetet választotta újra. Megmaradt tisztségében András Imre, az MVSZ Kárpát-medencei régióelnöke is. /Salamon Márton László: A sajtót „büntette” az MVSZ. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 21./
2008. szeptember 10.
A Szabad Demokraták Szövetsége nyíltan felvállalja Károlyi Mihály eszmei politikai-örökségét, képesek voltak a náci szellemiségű Benes-dekrétumok ügyében a szlovák oldalra állni a magyar diplomáciával szemben, kampányoltak a magyar állampolgárság kiterjesztése ellen (miközben határon túli magyarok számára alanyi jogon biztosítandó magyar állampolgárság 1989-es programjuknak szerves részét képezte!), nem kis szerepük volt a magyar véderő leépítésében, a népességcsökkenés problémájának bagatellizálásában és kikarikírozásában, a magyar oktatás és egészségügy szétverésében. Bauer Tamás tavaly ősszel kilépett a pártból, de ma is a párt szellemi holdudvarának egyik meghatározó egyénisége. Nemrégiben a Népszabadság a következőket írta: „Oroszország az elmúlt években orosz útlevéllel látta el, vagyis állampolgárai közé fogadta a Grúziához tartozó Dél-Oszétia lakosait, ha azok erre igényt tartottak – bizonyára az oszét és orosz nemzetiségűeket. Ugyanazt tette, amit a magyar nacionalisták követelnek a magyar államtól: adjon magyarországi állampolgárságot a szomszéd országokban élő magyaroknak, ha kérik. Első lépésként a Fidesz-kormány magyar igazolvánnyal látta el őket, demonstrálandó, hogy őket valójában Magyarországhoz, s nem a lakóhelyükül szolgáló államhoz fűzi lelki kötelék. Ami most a Kaukázus déli lejtőin történt, bennünket igazol, akik – szemben a Magyarok Világszövetségével, a Fidesszel és az MDF-fel – elutasítottuk a kettős állampolgárság ötletét, sőt már a státustörvényt is. Más államban élőknek etnikai alapon tömegesen útlevelet, állampolgárságot felkínálni az adott állam szuverenitásának megkérdőjelezése. ” A határon túli magyarok és a magyar állam közötti „közjogi kötelékeket el kell felejteni. Nincs és nemkívánatos semmiféle „határokon átívelő nemzetegyesítés”. A szöveget átvette az Adevarul is. Ez a cikk eszmei muníciót ad a magyarellenes román diplomáciának. Valójában a kettős állampolgárság s bármiféle erőszakos atrocitás között nincs logikai összefüggés. Az adott állam állampolgárságának kiterjesztése a más államokban élő nemzettársakra egy megoldási modell, melyet több állam is magáévá tett Horvátországtól Romániáig. /Borbély Zsolt Attila: Szabad madarak. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), szept. 10./
2008. október 18.
Nem tartják meg az 1848-ban a magyar szabadságharccal szembeforduló román ortodox püspök, Andrei Saguna szobrának ünnepélyes gyulai alapkőletételét. A szoborállításról a tavalyi nagyszebeni román–magyar közös kormányülésen született döntés. A szobor felállítása ellen a Magyarok Világszövetsége is közleményben tiltakozott. Végül megszületett a döntés az alapkőletétel elhalasztásáról. /Elmaradt a gyulai alapkőletétel. = Magyar Hírlap (Budapest), okt. 18./
2009. április 17.
A román kormány sürgősségi kormányrendelettel elkerülte azt, amit a magyarországi politikai pártoknak konszenzus híján nem sikerült elkerülni: a népszavazást a kettős állampolgárság kérdésében. A Magyarok Világszövetségének (MVSZ) elnöksége 2003. augusztus 18-án döntött arról, hogy a kettős állampolgárság ügyében népszavazást kezdeményez. A népszavazás dátumáról, az elhíresült 2004. december 5-ről Mádl Ferenc köztársasági elnök döntött. Mint ismeretes, eredménytelen volt mindkét – a kettős állampolgárság visszaállítása és a kórház-privatizációt érintő – népszavazás, miután egyik kérdésre sem adott azonos választ a választópolgárok 25 százaléka. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, az MSZP nyíltan elutasította a kettős állampolgárság támogatását, ugyanúgy a Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ) nyíltan foglalt állást a kettős állampolgárság ellen. Az SZDSZ hangsúlyozta, hogy a határon túli magyarok nem adózó, de jogaival élő tömegként jelennek majd meg, ezzel túlterhelve a magyar államháztartást. /Lokodi Imre: Bukarest leckét adott Budapestnek. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 17./
2009. május 26.
A kolozsvári bíróság döntése szerint mégsem sújtják pénzbírsággal Sándor Krisztinát, a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) volt elnökét az elmúlt év februárjában, a koszovói függetlenség ügyében rendezett kolozsvári szimpátiatüntetésen való részvétel miatt. A tavaly február 17-i „villámtüntetést” követően a kolozsvári csendőrség bejelentette: a rendezvény két résztvevőjét, Patrubány Miklóst, a Magyarok Világszövetsége (MVSZ) elnökét és Sándor Krisztinát is megbüntetik. A Kolozs megyei csendőrség parancsnoka, Aurel Litan korábban közölte: fejenként 500 lejes pénzbírságot rónak ki a flash mob jellegű akció két résztvevőjére. Patrubány Miklós még nem kapott hivatalos értesítést arról, hogy a kolozsvári csendőrség ellene is jegyzőkönyvet állított ki: mivel az MVSZ-elnök magyar állampolgár, a procedúrát a külügyminisztérium bonyolítja le. /Gyergyai Csaba: Pert nyert Sándor Krisztina. = Krónika (Kolozsvár), máj. 26./
2009. június 22.
Öt országból érkeztek magyar kórusok a Gyergyószentmiklóson első ízben szervezett Kárpát-medencei Magyar Kórusok Találkozójára, melyet a helybeli Ipartestület Férfikara szervezett. “Egy ilyen találkozó magában hordozza a nemzet megújulásához szükséges gondolatok és lelki töltet megteremtését” – hangoztatta üdvözlő beszédében Patrubány Miklós, a június 20-án Gyergyószentmiklóson megrendezett Kárpát-medencei Magyar Kórusok Találkozójának védnöke, a Magyarok Világszövetségének elnöke. A rendezvény külföldi meghívottjai között szerepelt a délvidéki Csóka település Rákóczi férfikara, a Füleki Férfikar Felvidékről, Kárpátaljáról a Técsői Arany Ősz Művelődési Egylet Dalköre, valamint Magyarországról két kórus: a sárrétudvari Zagyva László Vegyeskar és az Egri Csillagok népdalkör. Erdélyből fellépett a marosvásárhelyi Cantuale Énekegyüttes, Székelyudvarhelyről a Székely Dalegylet Férfikórusa, illetve a helybéli Domokos Pál Péter Női Kar és a Szent Miklós Kamaraegyüttes, valamint a főszervező, a Gyergyószentmiklósi Ipartestület Férfikara. /Jánossy Alíz: Kárpát-medencei magyar kórusok találkoztak Gyergyóban. = Krónika (Kolozsvár), jún. 22./
2009. június 24.
Kenderesen tartották meg az idei EMI-tábort. „Isten hozta vitéz nagybányai Horthy Miklós szülőfalujában” – hirdette a portréval is ellátott tábla Kenderes határában. A Horthy Miklós emlékére júniusban megrendezett konferencia adott apropót az Egyesült Magyar Ifjúság nevű szervezet (az Erdélyi Magyar Ifjak Kárpát medencei testvérszervezete) első anyaországi táborának. Az előadók között volt Siklósi Beatrix újságíró, Borbély Imre politikai szakértő (MVSZ) és Maurer Oszkár, aki a Szerémség történelméről beszélt. /Borbély Zsolt Attila: EMI-tábor Kenderesen. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), jún. 24./
2009. június 24.
A Gyergyószentmiklósi Ipartestület férfikara nagyszabású, Kárpát-medencei magyar kórustalálkozóra szánta el magát. A magyarországi, felvidéki, kárpátaljai, délvidéki és erdélyi kórusok részvételével megtartott rendezvény a város anyagi támogatásával, a Magyarok Világszövetségének fővédnöksége mellett zajlott. A közel ötszáz részvevő a gyergyóújfalusi rezesbanda vezetésével vonult a város főterén keresztül a találkozó helyszínére, a városi művelődési házba. A négy órás rendezvényen tíz kórus lépett fel, teljes műfaji változatossággal. Fővédnöki beszédet Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke mondott. /Kárpát-medencei Magyar Kórusok Találkozója Gyergyószentmiklóson. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), jún. 24./
2009. július 23.
Székely Himnusz emlékművet állít Szegeden, a Vér-tónál, augusztus 1-jén a Független Városi Szövetség – Magyar Egyesület. Ünnepi beszédet mond Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke, és üzenetet küld Borsos Géza, a Székely Nemzeti Tanács alapítója. A rendezvény másik társszervezője a Magyarok Szövetsége. A világon elsőként avatják fel a Székely Himnusz emlékművét, és emléket állítanak Mihalik Kálmánnak és Csanády Györgynek, a Székely Himnusz szerzőinek. /Székely Himnusz emlékmű Székely Himnusz emlékmű. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 23./
2009. augusztus 7.
Amikor Eckstein-Kovács Péter exszenátor az államelnök kisebbségi tanácsosának jogkörét elnyerte, egyértelművé vált, hogy kulcsszerepe lesz egy új kisebbségpolitikai alternatíva kialakításában, amelyben az RMDSZ csak másodhegedűs, és Szász Jenő megkapja a selyemzsinórt. A Székely Nemzeti Tanács folytonosan taktikázó, bármilyen összetételű szövetségtől elhatárolódó vezetői lassan a Magyarok Világszövetségének sorsára jutnak. A báványosi nyári szabadegyetem, azaz Tusványos egyetlen győztese Basescu államelnök, aki vérlázítóan provokatív modorban már harmadszor oktatta ki a székelyeket, írta hozzászólásában Zsigmond Sándor. Mindezek után Tőkés László békítő szándékú reakcióján kívül nem történt semmi. A cikkíró szerint Orbán Viktor „miniszterelnökként kiszúrta a szemünket egy kibelezett kedvezménytörvénnyel”. A cikkíró az állította, hogy miután választási győzelme már biztosra vehető, Orbán Viktor fő prioritása az európai néppárt vezetésének a megszerzése lesz, a székelyföldi autonómia számára kizárólag romániai belüggyé degradálódott. A cikk kárhoztatja a széthúzást, „a buta álhazafiasságot”. A székely virtus „csak egymás megalázásában, a folytonos civakodásban csúcsosodik ki. ” Eközben az ortodox kupolák, militarizált intézmények gomba módra szaporodnak. /Zsigmond Sándor, Sepsikőröspatak: Egy jubileum árnyoldalai (Álláspont). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 7./
2009. október 7.
Régen hallottak ilyen hatásos, magvas beszédet Aradon a Vesztőhelyre zarándokoló emlékezők, mint idén. Rácz Sándor, az ‘56-os forradalom legendás alakja, a Magyarok Világszövetségének tiszteletbeli elnöke kifejtette többek között, hogy „160 éve ide zarándokolunk, hogy erőt meríthessünk a tábornokaink magatartásából, hősi életáldozatukból, mert bizony nagy szükségünk van ma is arra, hogy a ránk mért szenvedéseket ember módjára tudjuk elviselni. 160 évvel ezelőtt történt valami ezen a téren, amit a világ úgy viselt el, hogy nem tiltakozott. ” „ Mi, magyarok 160 év múlva is itt vagyunk, meggyötörve, széttépetten, kifosztva, de magyar szívünk szerint itt teszünk hitet magyarságunkból, és figyelmeztetjük a világot örök tanúságként, hogy aki a magyarra kezet emel, miként fog elpusztulni. 1956-ban a szovjet vezetők vezényelték a magyar forradalom ellen a nagy-nagy Vörös Hadsereget, és tessék megvizsgálni, mi lett ennek a nagyhatalomnak, akkori vezetőinek az életével. Mindegyik kirekesztve élt a társadalomból, a politika szemétdombjára került. A világnak tanulni kellene ebből, hogy a magyarra nem szabad kezet emelni, mert a magyar nem emel kezet senkire. És itt az ideje, hogy a Kárpát-medencében élő magyarság éppen olyan joggal, szabadságigénnyel, testvéri szeretettel és istennel való hitében úgy éljen, ahogy az európai emberhez méltó. Ne kelljen félnünk, idegeskednünk, merjünk egymás szemébe nézni bármilyen nemzetiségűvel találkozunk. Nincs szüksége a magyarnak, hogy lehajtott fővel járjon az Európai Unióban, megtette azt évszázadokon át. ” Ezt követően a római katolikus, lutheránus egyház képviselői közös istentiszteletet tartottak. /Irházi János: Koszorúzás a Vesztőhelyen. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 7./
